A projekt részletes leírása:

Szeged termálenergetikai potenciálja a terület geotermikus adottságának és megyeszékhely koncentrált hőpiacának köszönhetően kiemelkedően jó. Ennek megfelelően a felső-pannon termálvízkészlet balneológiai és kertészeti hasznosításának jelentős hagyományai vannak a városban és környékén – a távfűtésben való energetikai felhasználás azonban számos környékbeli település úttörése után csak az utóbbi években vett igazán lendületet. 2011-ben két geotermikus kaszkádrendszer is létesült a városban, melyek elsősorban egyetemi, kisebb részben önkormányzati, állami épületek hőellátását végzik a belvárosban és Újszegeden. A két, korszerű technológiával kivitelezett és szakértő háttérrel működtetett rendszer kedvező üzemi tapasztalata alapján a termálenergia hasznosításának ügye mára Szegeden is elérte azt a penetrációs szintet, hogy az energetikai függetlenséget és tisztább levegőt nyújtó mélységi geotermia hadra fogása városi szintű igényként fogalmazódik meg, amikor nagy szennyezők kiváltása, elavult rendszerek energetikai korszerűsítése a cél. Ezek közül a legjelentősebb a 27 ezer lakást, azaz a lakosság közel 50%-át ellátó, kizárólagosan gázüzemű távfűtési rendszer, mely a város legnagyobb gázfogyasztója és egyben Szeged levegőjének legnagyobb szennyezője.

A Szeged Odessza városrészének lakótelepeit ellátó fűtőművekben mintegy 21 MW hőkapacitással 68 TJ fűtési és használati melegvíz (HMV) előállítási hőenergia szolgáltatás történik földgáz bázison, 95/70 °C-os hőlépcsőjű távvezetéki körökön. A fogyasztók belső fűtési rendszereinek hőlépcsői 90/70 °C, 80/60 °C, a hőszigeteléssel ellátott épületek esetében 60/40 °C méretezésűek. Az Odessza városrészt ellátó két fűtőmű a 25 szigetüzemű kazánházból álló városi távfűtő rendszer legnagyobb teljesítményű kazánházai közé tartozik: az Odessza I. 10 MW, az Odessza II. pedig 11 MW névleges beépített kazán kapacitású. A fűtőművek éves gáz felhasználása az elmúlt három év átlagában 82.579 GJ (2.428.794 m3), a gázdíj-költsége pedig közel nettó 200 millió Ft. A fűtőművekben jelentős részben elavult gázkazánok állítják elő a hőenergiát, amely indirekt módon, hőcserélők közbeiktatásával, fűtővíz közvetítésével, kétvezetékes (előremenő / visszatérő) elosztó távvezeték hálózaton keresztül kerül a fogyasztói hőközpontokba. Itt felszálló strangok osztják el lakásonként a fűtőközeget. A távvezetékpárban keringető szivattyúk biztosítják a fűtőközeg folyamatos cirkulációját. A Makkosházi városrész a fűtőműtől való nagy távolsága miatt saját rásegítő szivattyúházat kapott, amely a rendszer gazdaságos hidraulikai viszonyait szolgálja.

A körzetben a HMV előállítása is központilag történik: a távfűtőművekben felmelegített HMV a fűtő távvezeték mellé fektetett távvezetékpáron keringetve jut el a fogyasztókhoz. A fűtési vezeték rendszerekben változó tömegáramú szabályozással a mindenkori igények szerinti szolgáltatás történik. A HMV rendszer állandó nyomással biztosítja a változó fogyasztói igények kielégítését.

A fejlesztés során mélyülő termálvíz termelő kútból 1.750 – 1.950 m körüli mélységből maximum 120, átlagosan 70 m3/h hozamú és 90 °C hőmérsékletű termálközeg várható. A termelő termálkút kijelölt helyszíne a Füvészkert félreeső, szabad zöld területe (EOV koordinátái: 99 515 és 736 000). A Pannon homokkő rezervoárra települő két visszasajtoló kút helyszínéül választott területtel szembeni egyik fő elvárás az volt, hogy légvonalbeli távolsága a termelő kúttól – egymásra hatásuk minimalizálása céljából – minél nagyobb legyen, (minimum 1.000 fm), valamint a két visszasajtoló kút közötti távolság is legalább 500 fm legyen. A visszasajtoló termál kutak városi környezetben, részben zöld övezetben nyernek elhelyezést. Az egyik (VS-1) az újszegedi vasútállomás tőszomszédságában (EOV koordinátái: 100 415 és 735 905) mélyül, míg a másik (VS-2) az újszegedi ligetben lévő B-384 OKK számú „Székely sori” régi kút felújításával kerül kiképzésre (EOV koordinátái: 100 965 és 735 812).

A projekt során két távvezetéki kör létesül: az egyik a termál kutakat köti össze (ez a termál távvezeték), míg a másik a fogyasztói távfűtőműveket köti össze a VS-1 jelű visszasajtoló-kút mellé telepített termál hő-központtal (ez a hő-ellátó fűtőkör).

Galéria